VÁLASZTHATÓ TERÁPIÁK

• Egyéni ülés – 50 perc
• Pár- és családterápiás konzultáció – 90 perc
• Szupportív terápia, tanácsadás, állapotfelmérés – 30 perc
• Korábbi terápiás klienseim részére a lezárt terápia után is lehetőség van alkalomszerű vagy rövid idejű, konkrét problémára fókuszált terápiára, konzultációra.

DÍJ: 20.000 Ft/ülés – 50 perc

TERÁPIA / COACHING / TANÁCSADÁS

Terápia vs coaching

A coaching nagyon célirányosan egy konkrét kérdésre, témára, problémára fókuszál, amely a jelenre és jövőre irányul, de eközben nem foglalkozik a múltban fellelhető, különösen nem a gyermekkorban gyökerező előzményekkel.

A coaching inkább megoldás-fókuszú, a terápia során a probléma hátterét, miért-jét is megvizsgálják, analizálják. Mindkét módszernek van létjogosultsága, nem jobb vagy rosszabb. A kérdés inkább az, hogy a személynek mi a célja: viszonylag rövid időn belül feloldani, továbbmenni egy-egy elakadáson (coaching) vagy az adott nehézség, probléma hátterének megértése, feltárása után a gyökerektől változtatni a működésmódon, ami oki kezelést foglal magába (pszichoterápia). Összegezve különbség a fókuszban van: a pszichoterápia célja a páciens belső világának és kapcsolatainak (félelmek, konfliktusok, rejtett működésmódok) megértése és átdolgozása által a gyógyulás, a coaching célja a coachee teljesítménynövelése, készségfejlesztése által a jelenben lévő konkrét elakadás hatékonyabb kezelése.

Módszertanban viszont sok az átfedés, hasonlóság, hisz a coaching a pszichológia, pszichoterápia eszköztárából nagyon sok elemet átvett és használ. Az asszertivitást, tranzakcióanalízist, amit a konfliktuskezelés vagy a hatékony, magabiztos önérvényesítés fejlesztésében használnak, először a gyógyításban kezdték alkalmazni. Több kognitív és viselkedésterápiás módszer is idővel megjelent a coachingban – például naplótechnika; téves automatikus gondolatok átstruktúrálása; a meggyőződések, hiedelmek azonosítása, vagy a szerepjátékok. Ezek miatt is fontos, hogy a coach tudja, érzékelje saját kompetenciáját és a coaching határait amennyiben olyan elakadások, készséghiányok kerülnek felszínre, melyek a coachee múltjából eredeztethetőek. A coaching fontos korlátja, hogy mentális problémák, pszichés zavarok esetében azok kezelése nem tartozik a kompetencia körébe. Amennyiben a coaching folyamatában felszínre jövő probléma hátterében mélyebb gyökerű mentális probléma, trauma áll, akkor a coach a megfelelő szakemberhez továbbítja az ügyfelet.

Terápia vs tanácsadás

Mind a terápia, mind a tanácsadás professzionális segítő kapcsolatban zajlik, e két intervenciótípus között számos hasonlóságot és különbséget is láthatunk. Mindkettőben az egyik legfontosabb elem a biztonságos, kölcsönös bizalomra épülő terápiás kapcsolat kiépítése.

A tanácsadás vagy konzultáció a pszichológus vagy más segítő szakember által szakszerűen vezetett 3-12 alkalomra korlátozódó segítő beszélgetés. A beszélgetés témája egy aktuális probléma, kérdés, dilemma. A jelen problémáira, élethelyzeti nehézségre, egy adott területre koncentrál. A pszichológiai tanácsadás során egy folyamat megy végbe, mely során a probléma feladattá fogalmazódik át a helyzet differenciálása, valódi szükségletek, célok megfogalmazása, az adaptív megoldás és végül a konkrét problémamegoldás folyamatán keresztül. Ezen keresztül segít a tanácsadó pszichológus a kliensnek, hogy azonosítsa és megtalálja a problémájára, elakadására a saját megoldását.

A terápia egy mélyreható folyamat, a páciens belső világára (fantáziák, gondolatok, érzések) fókuszál, a jelenben megnyilvánuló és életviteli és/vagy kapcsolati problémák mögötti múltbeli események, működésmódok feltárása és átdolgozása a cél oly módon, hogy az egész személyiség fejlődését szolgálja. Általában hosszabb folyamat, mint a tanácsadás, és közelebb áll az orvosi tevékenységhez.

CSOPORTANALÍZIS

A csoportanalízis a hosszú terápiás formák közé sorolható önálló kezelési eljárás, ami igazán hatékony ambuláns, egymás számára idegen páciensekkel működik. Az „újabb” pszichoterápiás módszerek közé sorolható, ugyan már a 40-es évek közepétől elterjedőben van egyének és különféle csoportok kezelése érdekében. Arra a tényre épül, hogy az ember elsősorban szociális lény, s csak másodsorban egyéni. Az alapvető biológiai egység az egyén, az alapvető pszichológiai egység pedig a csoport, ugyanis pszichológiai problémák emberek között és nem az elszigetelt egyénben jönnek létre. Azért is hatékony kezelési forma, mivel a korai konfliktusokból származó működésmódok lejátszására a csoporton belül újra és újra lehetőség nyílik, a konfliktusok más szereplőkkel történő átélése során pedig mód van azt értelmezni, megérteni, majd átdolgozni, így a változás irányába haladni.

A csoportanalízis a csoportterápia egyik olyan formája, amely flexibilisen alkalmazza a csoportkutatás, a pszichoanalízis és a tárgy-kapcsolat-teóriák elméleti és gyakorlati elveit. Indikációs területe széleskörű. A csoportot a vezető hozza létre, egymás számára „idegen” személyekből állítja össze.

A hangsúly az interakciókon és a kimondott szón van, az „itt és most” verbális kommunikáción, mely a csoporton belül a szabad asszociációnak felel meg. A csoportanalízissel folytatott terápia célja a belátás és a módosítás. Gyógyító tényezője a tudattalan erők felismerésében, átdolgozásában és a katarzis lehetőségében, az elhárítási eszközök feltárulásában és analízisében rejlik. A csoport segítségével a páciens kikerül izolált helyzetéből, a csoporttagok tükörként hatnak, így lassan lehetőség van rá, hogy az egyén felismerje önmagát és élményeinek a csoportban történő rezonanciájával pótlólagos, korrektív érzelmi hatáshoz jusson. A csoportanalitikus helyzet kedvez a preödipális, nárcisztikus mintázatok megjelenésének. a tükrözési, projektív, introjektív és azonosulási folyamatok révén nemcsak szerepátvételre, hanem személyiségrészek átmeneti pótlására is lehetőség van, ami a korai sérülésekből eredő zavarok irányába is kiszélesíti a módszer alkalmazási lehetőségeit. „A terápiás csoport tagjai közösen teremtik meg azt a normát, amitől egyénileg valamennyien eltérnek” – vallja S. H. Foulkes, akinek a módszer alapjainak lerakása fűződik nevéhez.

A csoport kollektíven képviseli a társadalmi normát, amelytől az egyének eltérnek. A különbségekből fakadó dinamikát használja fel a csoportterápia. A csoportfolyamat alatt, – miközben a személyek „szignifikáns másikká” alakulnak egymás számára – ez a közösen kitermelt norma segít feladni az egyénnek deviáns, maladaptív pozícióját. A lelki problémákat úgy fogjuk fel, mint a sikertelen kommunikációk sorozatát. Az analitikus csoportot az egyén olyan közegként használja, amelyben megtalálja önmagát más egyénekhez való viszonyában.

A mátrix a csoportanalízis fontos, szemléletes, de nem precíz fogalma, mely Foulkes munkásságából származik. Mindazt jelenti a csoportban, amely minden kommunikációs történés tere és háttere, mint az egyén szülőanyja. A fogalom a pszichoanalízis tudattalan élményét hordozza. Roberts szerint a mátrix az „amelyből kiemelkedve az egyén azért küzd, hogy tudatosságát meghatározza valamilyen új módon és talán első alkalommal”. Ennek a kommunikációs és kapcsolati hálózatnak a csomópontjai a csoporttagok a vezetővel együtt. A csoport és az egyén minden változása kölcsönhatásban áll egymással: így ha a csoportot kezeljük, hatunk a benne lévő tagok állapotára is.

KATATHYM IMAGINÁCIÓS PSZICHOTERÁPIA (KIP)

• EGYÉNI Katathym Imaginációs Pszichoterápia

A katathym képélmény ma egy nemzetközileg ismert terápiás módszer. Neve a görög „kata”=„szerint” és a „thymos”=„lélek” szavakból áll. Korábban a „katathym” fogalmat, mint „szívből jövő”-t is fordították. Tehát a katathym képélménynél egy olyan metódusról van szó, ami a nappali álmokkal, érzelemmel irányított képekkel dolgozik. A katathym képélmény alapelve azon az eredendő emberi tulajdonságon alapszik, hogy az ember képes szükségleteit, érzelmeit, félelmeit stb. spontán képi formában megjeleníteni.

A konkrét terápiás folyamat során a páciens ellazulva és hátradőlve egy fotelben, becsukott szemmel spontán képeket és elképzeléseket hagy felmerülni, melyeket a terapeuta támogat és kísér. Az éjjeli álmok is ezt az alapvető emberi tulajdonságot mutatják, hiszen sokrétűek, képileg gazdagok és ezért a terápiás munkába bevonhatók. Ez azt jelenti tehát, hogy a páciens ülő vagy fekvő laza /relaxált/ helyzetben és a terapeuta vigyázó vezetésével egy megadott motívumot /például egy virágot/ vagy spontán képeket és fantáziákat követ. Az így keletkezett szcénákat, folyamatokat és érzéseket a terapeuta kíséri, állandó kérdésekkel pontosít, részletes leírásra készteti az érzékelt belső történést és ezzel az érzések, és összefüggések tudatosítását ösztönzi. A vezetett nappali álmok mellett feldolgozásra kerülnek a felmerült szimbólumok és tartalmak is. Ez az utófeldolgozás egy analitikus beszélgetés és/vagy a kreatív médiák segítségével történik, mint például rajzolással, festéssel. A tartalmak intenzitásától függően több órát vehetnek igénybe.

A motívumokat a terapeuta a probléma függvényében vagy az aktuális konfliktustól függően választja ki. Természetesen az óra tartalma lehet egy éjszakai álom folytatása vagy „szabad” képek, a szituációban felmerült szimbólumok vagy motívumok.

A katathym képélmény, mint terápia jól bevált az úgynevezett rövidterápiáknál /30 óra/, csakúgy, mint a hosszú terápiáknál, mint például a krónikus pszichikus betegségeknél is. A katathym képélményt, mint terápiát használhatjuk a krízisintervenciónál, vagy pár- illetve családterápiánál is.

• CSOPORT Katathym Imaginációs Pszichoterápia

Csoport KIP a csoportban történő közös imagináció módszere, amely magában foglalja a kapcsolatba-lépés interakcionális elemét. A képi síknak erős indukáló hatás van, amely segíti az individuum pszichés bevonódását, de kihívást is jelent számára. A csoport terápiában egy „multiperszonális átvitel” uralkodik, mivel itt az átvitel megoszlik a csoporton belül minden személyre és a terapeutára. A csoport-tagok intrapszichés konfliktusai interperszonális konfliktusok formájában nyilvánulhatnak meg a csoportban, és válnak feldolgozhatóvá.

A konkrét terápiás folyamat során a páciensek csillag alakban fekszenek a padlón, a fejük középen van. Becsukott szemmel spontán képeket és elképzeléseket hagynak felmerülni, melyeket a terapeuta támogat és kísér. Az éjjeli álmok is ezt az alapvető emberi tulajdonságot mutatják, hiszen sokrétűek, képileg gazdagok és ezért a terápiás munkába bevonhatók. Ez azt jelenti tehát, hogy a páciensek fekvő laza /relaxált/ helyzetben és a terapeuta vigyázó vezetésével egy megadott motívumot vagy spontán képeket és fantáziákat követnek. Az így keletkezett szcénákat, folyamatokat és érzéseket a terapeuta kíséri, állandó kérdésekkel pontosít, részletes leírásra készteti az érzékelt belső történést és ezzel az érzések, és összefüggések tudatosítását ösztönzi. A vezetett nappali álmok mellett feldolgozásra kerülnek a felmerült szimbólumok és tartalmak is. Ez az utófeldolgozás egy analitikus beszélgetés és/vagy a kreatív médiák segítségével történik, mint például rajzolással, festéssel. A tartalmak intenzitásától függően több órát vehetnek igénybe.

Csoport – KIP lefolyása és időbeli struktúrája:

1. Az imagináció előfázisa – témaválasztás (10-15 perc) – A páciensek először megegyeznek egy bizonyos témában, ami azután a közös csoport élmény számára hívó motívumként szolgál.
2. Csoport imaginációja (30-45 perc) – A páciensek csillag alakban fekszenek a padlón; ellazulásra vonatkozó instrukció után a csoportvezető közli a hívó motívumot. Ezután minden résztvevő elmondja az imaginációját, amit közösen alakítanak tovább.
3. Utófeldolgozás (60 perc) – ismét székeken ülve történik. Az utómegbeszélés a mélylélektani feldolgozást szolgálják. A képi tartalmaktól el is távolodhatnak.

Össz. időtartam: 2 óra

TRANZAKCIÓANALÍZIS (TA)

A Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület megfogalmazásában: „A TA személyiség- és szisztematikus pszichoterápiás elmélet, amely a személyiség fejlődésével és változásával foglalkozik. Eric Berne (1910-1970), amerikai pszichiáter és munkatársai alakítottak ki a múlt század ötvenes éveitől kezdődően. Az elmélet a változást segítő pszichoterápiás gyakorlatból a pszichoanalízis társas kiterjesztéseként jött létre. Magában foglal egy kommunikációs elméletet; a lelki fejlődésre és működési zavarokra vonatkozó teoretikus elgondolásokat; valamint a rendszerek és szervezetek elemzésére is alkalmas módszereket. Az alapító halála óta eltelt négy és fél évtizedben a TA elmélete széleskörű fejlődésen ment át, s módszereit mára egyaránt sikerrel alkalmazzák a pszichoterápia, a tanácsadás, a nevelés és a szervezetfejlesztés területén, a kutatásokban pedig egyre több kontextusban igazolják hatékonyságát. …

Az iskolát létrehozó Eric Berne meghatározása a tranzakcióanalízisről így hangzott: „A tranzakciónalízis személyiségelmélet és a pszichoterápiának olyan klinikai módszere, amelynek alapja minden olyan tranzakció elemzése, amely két vagy több ember között speciálisan meghatározott énállapotaik bázisán alakul ki.” …

A TA-filozófia és emberkép három alapvető elgondolás köré szerveződik, miszerint

1. az emberekkel minden rendben van, mindenki oké;
2. mindenki, aki értelmileg ép, képes a gondolkodásra, ebből következően
3. az ember önmaga határozza meg végzetét, felelős a döntéseiért, s azokat megváltoztathatja.”

Forrás: http://www.hata.hu/tranzakcioanalizis/mi-a-tranzakcioanalizis/

AUTOGÉN TRÉNING (AT)

Az autogén tréning egyfajta relaxációs eljárás, Johannes H. Schultz dolgozta ki 1930-as években. Ez az egyik orvosi szempontból kutatásokkal legjobban megalapozott, alátámasztott relaxációs módszer, amely a test öngyógyító folyamatait erősíti. Elsajátításával képessé válik a személy a fáradságot, a feszültséget és a fájdalmas tüneteket (pl. fejáfás) enyhíteni, belső erejéből meríteni, saját aktivitását felhasználni.

Az autogén tréning hatékonyan alkalmazható több szomatikus és pszichoszomatikus zavarnál: légzőszervi rendellenességek, izomfeszülés, magas vérnyomás, fejfájás, gastrointestinális panaszok, a keringési rendszer és a belső elválasztású rendszer betegségei esetén. Pszichés problémákban segít csökkenteni a szorongást, feszültséget, kimerültséget és alvászavarokat. Az AT eljárás során nem csak a sima és harántcsíkolt izmokat, hanem az autonóm idegrendszerünket is megtanuljuk ellazítani. A gyakorlatok során belső koncentrációval és önmagunkra irányuló passzív figyelemmel a különböző testrészeinkre fókuszálunk; a test ön-regulációs rendszerén keresztül a keringés, szívműködés, légzés és hasi vegetatív szabályozás kontrollján keresztül jutunk el a stressz csökkentéséhez, pszichés energiáink felszabadításához.

Az autogén tréning elsajátításának és rendszeres gyakorlásának eredményeképpen 2-3 hónap elteltével mélyebb és nyugodtabb pihenés, megnövekedett fizikai tűrőképesség, feszültségtűrés és teljesítmény várható, valamint szomatikus és/vagy pszichoszomatikus tünetek csökkenése, akár megszűnése.

ÁLLATASSZISZTÁLT TERÁPIA (AAT)

Múlt, eredet

Már i.e. 900 körül Homérosz leírta, hogy az ókori Görögországban hittek abban, hogy ha egy vak ember megérint egy szent kutyát, akkor újra látni fog, valamint abban is hittek, hogy a kutyát tartunk, az megvéd az őrülettel szemben. Azaz már az ókorban kapcsolatot láttak az állatok és az egészség (fizikai és mentális) között.

Az első állatok bevonásával zajló dokumentált program a IX. században zajlott, a belgiumi Gheel-ben egy farmon, ahol testileg-szellemileg sérült embereket vontak be az állatokról való gondoskodásba.

Mai értelemben vett állatasszisztált terápia kezdetét 1919-hez lehetne kötni, amikor Washingtonban a St. Elizabeth kórházban egy mentálhigiénés programban állatokat használtak.

AAE, AAA, AAT – mi micsoda?

Egy mondat erejéig térjünk ki az állatasszisztált terápia pontos meghatározására és elkülönítésére a többi, állatok bevonásával történő segítő, támogató vagy fejlesztő tevékenységtől.

AAE – Állatasszisztált oktatás az oktatás olyan speciális formája, melyet (terápiás) állat bevonásával pedagógus folytat bizonyos esetekben egy kutyafelvezető támogatásával. Megadott tematika szerint folyik, célja a tananyag mélyebb feldolgozása, motiválás, szorongás csökkentése és az osztályközösséget fejlesztése.

AAA – Állatasszisztált aktivitás célja, hogy az egyén vagy a csoport jól érezze magát, az életminőség javítása, a magányosságérzés csökkentése. Nincs konkrét terápiás cél, nem szakember vezeti.

AAT – Állatasszisztált terápia esetében mindig van kijelölt terápiás cél: fizikai, érzelmi, szociális vagy kognitív funkciók javítása és minden esetben professzionális szakember vezeti.

Miben más az AAT mint a pszichoterápia?

Az AAT során egy bizonyos kritériumot teljesítő állat jelenléte, aktivitása a terápiás folyamat szerves része, mondhatni, hogy az állat a terapeuta „kollégájaként”, koterapeutaként van jelen. Az állattal való interakciók a terápiás kapcsolatba, „térbe” bekerül.

Az állattal való munka, gyakorlatok során úgynevezett modellhelyzetek jönnek létre, melyek hűen leképezik az életben jelenlévő elakadásokat, kapcsolati dinamikát, maladaptív megküzdési módokat.

Az állat, mint koterapeuta – hogyan segítheti elő a fejlődést!?

Az állatokkal a kommunikáció elsősorban nonverbális csatornákon folyik, így a szavak nélküli közlés egyre tudatosabbá válik mind adó, mind vevő oldalról; szenzitívebbé válunk a nonverbális jelzésekre.

A legtöbb állat pszichofiziológiai, idegrendszeri szinten képes az emberre ráhangolódni, azaz azonnal átveszi a feszültséget, stressz-szintet vagy akár a nyugalmat, ami bennünk van. Mint egyfajta „biofeedback” azonnal visszajelzi, hogy milyen idegrendszeri állapotban vagyunk, hogyan is vagyunk jelen. Lehetséges, hogy szubjektív megélésünk az, hogy nyugodtak vagyunk, de mellettünk az állat feszült, ideges – ekkor egy hiteles visszacsatolást kapunk az aktuális fiziológiai állapotunkról és a terápia során el tudunk kezdeni olyan önmegnyugtató mechanizmusokat kialakítani, amik idegrendszeri szinten is megnyugtatnak, ellazítanak. Az állat viselkedése, közeledése percről percre változik a belső állapotunknak megfelelően.

Az állat, mint „tükör” szintén segít abban, hogy tudatossá váljanak az elcsúszásaink, hogy összhangba hozzuk a verbális, nonverbális, metakommunikációs jelzéseinket a belső érzelmeinkkel, fiziológiai állapotunkkal. Ez a hiteles, kongruens személyiség egyik alapja.

Az AAT az itt-és-most-ban zajlik, az állatok a jelenre reagálnak, az együttlét, együtt-munka csak akkor lehetséges, ha mi is a jelenben vagyunk – mondhatni mai divatos szóval, hogy „mindfulness terápia” is folyik. A XXI. század egyik fő problémája, hogy egyre többet vannak az emberek egyfajta virtuális világban – akár számítógép által, akár a fantázia által generált világban. A kapcsolatok, a problémák és azok megoldásai, maga az élet a valóságban van, az állatokkal folytatott itt-és-most munka segít a valós helyzetek hatékonyabb, sikeresebb megoldásában és én-azonos módon való kezelésében.

Az állatasszisztált terápiás folyamat kapcsolatra, gyakorlatokra, tevékenységekre épül, melyeket kiegészít a terapeutával való átdolgozás, feldolgozás. A fejlődés folyamata sok készségszintű változást foglal magába. Az implicit tanulás során elsajátított készségekre (pl. biciklizés, úszás stb.) jellemző, hogy az előhívásuk nem igényel tudatos erőfeszítést, tudatosság nélkül mutatkozik meg az előzetes tudás vagy tapasztalat hasonló helyzetekben is. Az elakadások át- és feldolgozása az állattal való munka során egyfajta készségszintű tudást ad, amit az életben az emberekkel való kapcsolatokban, konfliktusok során, döntési- és problémahelyzetekben automatikusan hasznosítunk, alkalmazunk. Ezáltal egy magasabb szintű, adaptívabb működésmód fog jellemezni minket.

Terelés-terápia – miben specifikus állatasszisztált terápiás forma?

Részletes ismertetése itt

Különböző állatokkal végzett ATT – miért érdemes „nyitni”?

A lovak és kutyák mellett még van sok állat, mellyel kivételes kapcsolat, különleges együttes tevékenység alakítható ki. Teljesség igénye nélkül: malac, nyúl, macska, sün, egyes madarak, hüllők – természetesen megbízható egyedeikkel. Miért érdemes velük is együtt dolgozni? A különböző fajok nagyon eltérő testi adottságokkal, belső tulajdonságokkal, társas kapcsolatokkal, életmóddal rendelkeznek. Ennek megfelelően a különböző fajú állatok nagyon specifikus elakadásokat, múltbeli fel-nem-dolgozott konfliktusokat, traumákat tudnak aktiválni annak megfelelően, hogy az adott állatfaj milyen domináns belső tulajdonsággal és ember felé irányuló kapcsolódással rendelkezik. Példaként: a sün tüskés, nem lehet oly módon megsimogatni, mint a nyuszit.

Ezért is fontos, hogy a terapeuta ismerje „kollégáinak”, a vele együtt dolgozó állatoknak a fajtájára jellemző tulajdonságait, természetes életkörülményeit figyelembe véve tartsa, egyénileg is tudja az állat kompetenciáit és határait, valamint (mint minden segítő szakmában dolgozónál) figyeljen a pszichés állapotára, mert az állatasszisztált terápiában résztvevő állatoknál ugyanúgy fennáll a kiégés veszélye.

Hogyan zajlik egy állatasszisztált terápia?

Az állatasszisztált terápia – mint minden fajta terápia – egy alapos első interjúval kezdődik, amiben a kliens személyisége és mélylélektani problémája, működési mechanizmusa, személyiségdinamikája van feltérképezve. Ezután a pácienssel együtt a terápiás cél meghatározása, és az egyénre szabott terápiás szerződés megbeszélése történik. Itt már állatok is jelen vannak – a terápia folyamata során egymásra építve melyik állattal, milyen gyakorlatokkal, milyen készséget lehetne fejleszteni. Természetesen ez rugalmas, a terápia során vannak gyakorlatok, amik sokszor újra-és-újra előkerülnek, mert még van mit csiszolni azon a készségen, tulajdonságon.

A terápia mindig megérkezéssel, a páciensnek az állathoz, természethez, önmagához való kapcsolódással kezdődik. Ezután aktuális vagy múltbeli események, egy-egy téma, probléma kerül szóba. Ehhez kapcsolódik maga az állattal való „munka”, ami az adott problémát jeleníti meg és arra ad nagyon hű és éles tükröt, hogy a személy az adott helyzetben hogyan is van jelen. Ez természetesen előhozza az itt-és-most-ban azokat az érzéseket, akár tudattalan reakciókat, viselkedési mintákat, amik maladaptívak, hátráltatják a helyzet, kapcsolat megoldását, kezelését. Utána ezen folyik a terápiás munka szintén az állatok segítségével. Ez egy készség szintű változás, nem csak egy „megbeszéltem és már az eszemmel tudom” felismerés.

Bármilyen személlyel, párral, családdal vagy csoporttal bármilyen idővallumban és mélységben dolgozunk a tükör és a készségszintű fejlődés megvan.

Kinek javasolt vagy ellenjavalt az állatasszisztált terápia?

Maga az állatasszisztált-terápia majdnem mindenkinek javasolt – a kérdés elsősorban nem az, hogy kinél lehet bevonni az állatot a terápiába, hanem hogy mikor, milyen állatot, milyen gyakorlattal, mennyi ideig, milyen mélységű utólagos analitikus feldolgozással. Fontos szempont mind az ember, mind pedig az állat (igen, az állaté is!) lélektani teherbírása, melyik állat tud rárezonálni a kliensre és fordítva. Mindvégig elsődleges szempont a biztonság – emberé, állaté.

Ugyanazok a veszélyek vannak ebben, mint bármelyik pszichoterápiás módszerben, tágabban bármilyen segítő kapcsolatban – kiegészítve azzal, hogy az állat érdekeit, fizikai és lelki egészségét is mindvégig figyelembe kell venni. A terapeuta érettsége, szakképzettsége, emberi és szakmai kompetenciája ebben meghatározó.

Milyen állatok alkalmasak vagy nem alkalmasak?

A személy számára veszélyt jelentő állat nem alkalmas állatasszisztáltterápiára. Ilyen veszély lehet az allergia is, pl. ha a macskaszőrre allergiás, akkor nem lehet cicával együtt dolgozni, más állattal viszont lehet, hogy együtt lehet dolgozni. A terápiába bevont állatokkal szemben elvárás, hogy akár lélektanilag megterhelő, stresszes körülmények között az emberre ne jelentsen veszélyt vagy a terápia során kell a biztonságos helyzetet megteremteni (pl. rugástávolságon kívül maradni). A terapeuta felelőssége, hogy ismerje és tudja, hol vannak az állat határai, mit bír el, meddig nem ad nagyfokú félelmi vagy agresszív reakciót.

FONTOS! A farm nem állatsimogató hely! A családtagok, ismerősök számára, akik elkísérik a pácienst, nincs módunk semmilyen alternatív programot, elhelyezést, kísérő személyt biztosítani. A különféle állatok békés együtt- és egymás mellett élésének nagyon sok szabálya van, ami a balesetek megelőzését szolgálják. Ezek ismerete nélkül meg van a veszélye, hogy tudattalanul galibát okozhatunk, akár csak egy ajtó, kapu nyitva hagyásával. Mivel nem tudunk az ismerősök, családtagok mellett lenni, így nem tudjuk biztosítani, hogy a farmon tartózkodás biztonságos legyen, ezért kérjük, hogy a terápia ideje alatt ne tartózkodjanak a farm területén.